Stephen King: A ragyogás

Első találkozás: Nagyon kicsi voltam,amikor a nővérem megnézte a filmet és néha belekukkantottam. Emlékszem   néhány dologra, de most, hogy olvastam kitisztult a kép. Már tavaly felfigyeltem a kihívásra, A Ragyogás 35 éves fordulója, ezért minden áron be szerettem volna szerezni, ami sikerült is:)
Fülszöveg: A ragyogás pompás rémtörténet, amelyben minden hitchcocki klisé adva van: a Colorado-hegység egyik magaslatán a hó által a világtól elzárt szálloda, melynek története hátborzongató rémségek sorozatából áll; egy úgynevezett "második látással", vagyis ragyogással megáldott-megvert túlérzékeny kisfiú, aki azt is megérzi, ami csak történni fog, s érzékenységével jelen idejű fenyegetésként éli át, ami a múltban már megesett; az alkoholizmusából éppen kigyógyult apa, akinek labilis idegrendszere fokozatosan tovább bomlik, mígnem a Szálloda (amelynek történetét meg akarja írni) szelleme teljesen hatalmába keríti, s ezzel a pusztító szellemmel azonosulva családja megsemmisítésére tör; az elhatalmasodó tébolynak már-már természetfölötti őrületté fokozása, s ennek megfelelően olyan "képsorok", amelyekhez hasonlók csak a Hitchcock-filmek tetőpontján találhatók; s végül - ha nem is mindenki számára - a megmenekülés.
A regényből sikeres film is készült Stanley Kubrick rendezésében, Jack Nicholsonnal a főszerepben.
Valamit a sztoriról: Danny az anyjával és az apjával él. Az apja, Jack egy iskolában tanított, amíg ki nem rúgták, mert részegen megtámadott egy tanulót. Barátjával, Al-lel jártak el kocsmázni, de egy éjjel kocsival keresztülmentek egy biciklin. A félelem, hogy gyilkosságot követtek el, ráébresztette őket, hogy abba kell hagyniuk az ivást.
Ez így is lett. Később All segített munkát találni Jacknek, a téli szezonban a Panoráma Hotel kazánjára kell odafigyelnie. A család szeptemberben beköltözött. Ám a szálloda több titkot rejtett, mint amennyire számítottak.
Szerintem ez egy szörnyen jó könyv. Az eleje ugyan kicsit nehezen indult be és a félelmetes részek csak a könyv második felében érkeztek, de ez így volt jó.:)
Helyenként féltem, hogy ebből vajon mi fog kisülni, mikor lesz az első sikítás. Nem számítottam egyszer sem a         félelmetes részekre, azok egyszer csak jöttek és mire észbe kaptam, már rágtam a körmöm izgalmamban.
Nem első King regényem. Az Állattemetőt két éve olvastam. Voltak apró, nagyon apró hasonlóságok, de ez minden íróval előfordul.
Ami tetszett: Kellögem
Ami nem: -
Kedvenc karakter: Dick Hallorann, Danny
Pont: 4,5/5 
Az íróról: Stephen Edwin King (Richard Bachman néven is publikál; Portland, Maine, 1947. szeptember 21.) amerikai író, a jelenkor egyik legolvasottabb szerzője, akit az úgynevezett pop-kultúra első számú írójaként szoktak emlegetni. Művei több mint 350 millió példányban keltek el világszerte. - Wikipédia

Chuck Palahniuk: Harcosok klubja

Az első találkozás: Még tavaly néztem meg a filmet, ami nagyon megtetszett, és miután megtudtam, hogy könyv is van belőle, vagyis EL LEHET OLVASNI, kitaláltam, hogy ha törik, ha szakad elolvasom. Köszönöm a lehetőséget a siófoki könyvtárnak!

Fülszöveg: Palahniuk áramvonalasra szálkásított prózája szintén izom, amelyről az utolsó csepp zsírt is leégette a szerző kíméletlen, szarkasztikus látásmódja: A Harcosok klubja az ezredforduló dühének reakciója Camus egzisztencialista közönyére. Bret Easton Ellis az X-generáció Don DeLillo-ját üdvözölte Palahniukban, művét az angolszász irodalomkritika többek közt macsó pornográfiának, a 90-es évek Karamboljának, sőt a minimalizmus A nagy Gatsby-jének nevezte - a Harcosok klubját ennek ellenére is szinte lehetetlen egyetlen irányzathoz vagy műfajhoz kapcsolni. Egyszeri, öntörvényű alkotás, amely egyedül saját, néhány pontból álló szabályrendszerét követi. 

Filmben is megtekintheted. @Sunflower33 értékelését a filmről [itt] megtalálod.

Mint már írtam, könyvtárból hoztam ki, ebből következik, hogy nincs a legjobb állapotban. De ahogy olvastam és néha letettem- ettem, ittam, ide mentem, oda mentem, blabla-, azt vettem észre, hogy ahogy ránéztem, kifejezetten tetszett, hogy ilyen állapotban van. Egyszerűen jól állt neki. Mintha kiszakadt volna a könyv lelke, és olyan rongyoskásra szakította volna, mint amilyen ő maga belülről. Tükrözi a hangulatát.
Ő az elkövető:


Az első pár oldal nehezen ment le, hozzá kellett szoknom az író stílusához. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy előbb láttam filmben, mert sokkal érthetőbb volt. Maga a sztori szerintem baromi jó. Azt hittem, hogy sima nyugis, semmiértelmesincs könyvet olvasok, de a vége hatalmasat üt! Minden könyvmolyocskának üzenem:
Ne add fel!
Tudom, hogy imádni fogod! :)

Valamit a sztoriról:
Jack életszemlélete egyre mélyebbre kerül miután alvászavarok gyötrik. Átlagos élete van: munka, lakás, egyedüllét. Alvászavarok.
Aztán jön Tyler. Tyler, aki mozifilm tekercseket cserél, szappant főz, és fenekestül felforgatja Jack életét. Alakítanak egy klubot, a Harcosok klubját, aminek adottak a szabályai:
1. Senkinek egy szót sem a Harcosok klubjáról.
2. Senkinek egy szót sem a Harcosok klubjáról.
Engem már ez a kettő felcsigázott, hogy miért van kétszer? A történet folytatásában kiderül.
Ha ez az első éjszakád, harcolnod kell.
Többnyire kávézók/kocsmák pincehelységekben tartották, zárás után, titokban.
Egyszerre két ember harcol ing és cipő nélkül. A küzdelem addig tart, amíg az egyik fél fel nem adja, vagy meg nem hal. 

Ami nagyon tetszett:

"(…)Gyermekmellékleteik hemzsegnek olyan ismeretterjesztő cikkektől, amelyekben a különböző emberi szervek egyes szám egyes személyben beszélnek magukról: helló, én vagyok Anyu Petefészke.
Helló, én vagyok Apu Prosztatája."
Innentől kezdve Jack mindent így fejez ki.. Apu Meghasadt Szíve vagyok.; Apu Elszoruló Torka vagyok.
Ötletesnek tartom, mert utal arra is, hogy mennyire kiakasztja ez a gyermekmelléklet (ami amúgy valami Nat Geo-s cucc, már nem tudom pontosan). Az emberek ilyenek. A legirritálóbb dolog marad meg benne legjobban. Tetszett nagyon.
Illetve az elején Tyler bemutatása a könyv elején.

Ami nem: Néha nehezen tudtam lekövetni, hogy most hol vagyunk, mit művelünk.
Kedvenc karakter(ek): Tyler!
Pontok: 5/5

Cassandra Clare: Hamuváros

A könyv a Csontváros folytatása!
Az első találkozás: Már terveztem egy ideje, hogy folytatom a sorozatot, de valahogy nem vett rá a lélek. Aztán volt egy kis szabadidőm, elmentem könyvtárba, és hopp! Sikítozott, hogy vigyem. Nem kellett kétszer kérnie. :D
Fülszöveg: Clary Fray másra sem vágyik, csak hogy végre ismét normális életet élhessen.
De vajon mi számít normálisnak, ha valaki démonokat pusztító Árnyvadász, az édesanyja varázslattal előidézett kómában fekszik, és egyszerre vérfarkasok, vámpírok meg tündérek nyüzsögnek körülötte? Clary szívesen töltene több időt legjobb barátjával, Simonnal, csakhogy az Árnyvadászoktól nem szabadulhat - főleg nem jóképű, ámde bosszantó, újonnan megtalált bátyjától, Jace-től. Clary csakis úgy segíthet édesanyján, ha felkutatja a rossz útra tért Árnyvadászt, Valentine-t, aki talán őrült, bizonyosan gonosz, ráadásul az édesapja.
Amikor a Végzet Ereklyéi közül a másodikat is ellopják, a félelmetes Inkvizítor Jace-t gyanúsítja. Lehet, hogy a fiú tényleg elárul mindent, amiben hitt, és az apja mellé áll? 


Szerintem:
Az év első olvasása. Könyvtárból vettem ki, sajnálom is, hogy vissza kell vinnem.
Ha az első részt imádtam, akkor ez már szerelem!
Fordulatos, tartalmas, kicsit szerelmes, kicsit izgalmas, kicsit szomorú, kicsit meghökkentő.:D
Az összes szereplőt megszerettem, még a főgonoszt is, amiért igenis kimutatja, hogy szereti a fiát.
Helyenként sírni tudtam volna, máshol csapkodtam a térdem a nevetéstől, vagy tátva maradt a szám a meglepődéstől.
A borítója minimum 6 csillagos.:) Imádom a színét, az aljén a várost, a folyót.
Simon nagyon meg lett tépázva ebben a részben. Az ő története úgymond a könyvben engem nagyon megrengetett. Ennyi minden történjen valakivel, akinek valójában a háttérbe kellett volna szorulnia! De éppen ezért tetszett a könyv, mert senki sem lett elhanyagolva.
Valentine.. A neve az első, amit imádok! Ha nem ő lenne a főgonosz, még imádnám is a jellemét!:)
Már a Prológus is annyira érdekes, annyira tudni akarom, hogy mi az, miért, hogyan.
Az írónő megfertőzött valamiféle kórral. AKAROM a következő részt! A fejezetek végén egyszerűen nem tudtam letenni. Minden részecskében más személy szemszögéből (E/3) olvashattuk az eseményeket, és természetes, hogy a legizgalmasabb résznél szakította meg! Egészen olyan, mint egy Argentin sorozat.:D

Az írónő:
 

Kedvenc karakter(ek): Jace, Valentine
Őt nem szerettem: Egyedül az Inkvizítorral volt bajom, de csak egy icipici.
Ami miatt nagyon tetszett: Nem volt időm unatkozni rajta. :D
Ami miatt nem: -
Pontok: 5/5
A sorozat első, harmadik és negyedik része: