Fülszöveg: Julia és öccse, Robert Frost is részt vesznek az elsőévesek üdvözlő partiján a csónakházban, ahol Robert akaratlanul valami hihetetlen dolog szemtanúja lesz: egy kék hajú lány beugrik a tóba és eltűnik. Robert megpróbál segíteni rajta, de a lánynak nyoma sincs. Senki nem hiszi neki, még a nővére sem. Azonban valóban eltűnt egy lány: Angela Finder. De Angela nem ugorhatott a tóba – mert ő egy baleset következtében lebénult és kerekesszékben ül.
A kanadai Sziklás-hegységben, egy elzárt völgyben található a híres Grace-College, az elit főiskola kiemelkedő tehetségek számára. De furcsa dolgok történnek itt: Miért nincs rajta a hely a Google Earth-ön? Mi köze van ennek ahhoz a diákcsoporthoz, akik a 70-es évek közepén eltűntek a hegyekben és eltűnésüket követően be is zárták az iskolát? 2010 májusában nyitották meg újra, de már az első hetekben különös események játszódnak le. Julia és társai mit sem sejtenek, mikor elkezdik első tanévüket itt. De hamar rá kell, hogy jöjjenek, hogy a völgyben semmi nem az, aminek látszik.
A völgy a thriller és a misztikum elegye, a Lost és a Blairwitch Project nyomdokain. A sorozat jogait a teljes angol nyelvű régióra az a kiadó vásárolta meg, amely az angol nyelvterületen a Twilight-sorozat jogait is birtokolja. A sorozat népszerűségét az is jelzi, hogy a harmadik kötet már elővásárlásban felkerült az Amazon bestseller lista 20. helyére, a német gyermek- és ifjúsági könyvek kategóriában. (Jelenleg a 6., a lista óránként frissül.)
Az első évad négy kötetből áll, amelyek 3 hónapos időközönként jelennek meg. Egy évad egy tanévet foglal magában.
A szerzőről: Krystyna Kuhn 1960-ban született Würzburgban, nyolc gyermek közül a hetedikként. Szlavisztikát, német irodalmat és művészettörténetet hallgatott. 1998 óta szabadúszó író. A würzburgi Arena Verlag „Thrillerek lányoknak” című sorozatának első számú bestseller szerzője.Olvass bele a második részbe!
Egy kicsit én is: Julia és öccse kis csúszással, de megérkeznek a Grace College-be, az Isten háta mögötti főiskolára. A táj gyönyörű, a Lake Mirror egy szabályos kör formájú tó, állatok csak ritkásan vannak. A diákoknak itt mindenük megvan, konkrétan egy saját városuk Starbucks-szal, számítógéptermekkel, külön szobás apartmannal. Aztán jön a buli, ami mindent felkavar. Egy lány eltűnik, egy másik vízbe zuhan, Julia öccse, Robert utána ugrik. A bonyodalom elkezdődik: Miért csak Robert látta a kék hajú lányt a vízbe ugrani?
Miért tesz a halál automatikusan hőssé egy embert?
Szerintem: Nem mondom, hogy időpazarlás volt a könyv, mert kifejezetten tetszett. Csak éppen azt sem mondom el róla, hogy örök kedvenc. Nagyon tetszett az írónő stílusa, a tájleírásai, a karakter leírásai. Örültem, hogy nem csak 3-4 diákról írt, hanem egy kisebb csokorról. Néha ugyan elvesztettem az elején a fonalat, hogy ki-kicsoda, mit csinált, de egy idő után beleszoktam.
Nem értem, hogy miért lett thriller, mert nem volt olyan kifejezetten durva, egyenesen rosszabbra számítottam. Így is volt benne gyilkosság, rendőrség, blabla, de valahogy keményebbre számítottam.
Feszültségnövelő volt az is, hogy az írónő csak a könyv végén árulta el a nagy titkot. Végig vártam, hogy most talán egy-két mondattal többet árul el belőle, de nem tette. Köszönet érte.
Julia karaktere egyszerű volt, ezért könnyebb volt azonosulni vele. A többieknek megvoltak az alaptulajdonságaik: Debbie irritáló és ostoba, Isabelle egy
Nagyon csíptem Julia sportosságát. Úszott, futott. Konkrétan ennyit csinált, mégis olyan élővé vált. Hiszen régen sokat búvárkodott, és régen sokat futott. Ezek a tulajdonságok levágták úgymond a könyv elejét, és nem éreztem azt, hogy az élete az első oldalon kezdődött, ami a végével nagyon jól összepasszolt.
Kedvenc karakter: Chris
A legutálatosabb karakter: Isabell és Debbie
Ami tetszett: Főleg a tájleírások.
Ami nem: Nem tudom megfogalmazni.
Pontok: 4,5/5 pont
